A szeptemberi hűvössel (meg a sárguló levelekkel) megjött az őszi nagytakaríthatnékom – meg a lábfázásom. Akkor is, ha ez egy nem teljesen létező kategória. A szélfúvás, a gyengécske napsugarak.... Már a sokadik sálamon is túl vagyok...(olyan fonalakat kaptam a Müllerben!) És persze már megint megtréfált a természet...
Lányka oviba készül.... mikor éppen kedve van hozzá... a legutóbbi álláspontja szerint holnap bemehetünk körülnézni, de ez reggelig még jópárszor változhat.
Nyakamon az ajvár-szezon... úgy fest, minden zöldséget fillérekért megkapunk idén is a piacon (a termelők meg majdhogynem ingyen adják már a saját kertjeikből), ellenben a takarmányárak az egekben vannak. Nem is csodálom, hogy árulják a szomszéd faluban a tápboltot – csoda, hogy eddig megéltek valahogy. Mondtam is Rozinak, hogy húzza meg a bendőjét, és adja bőven a tejet, mert hosszú hideg tél elé nézünk...
Nem is merek belegondolni, mennyi tüzelőre lesz szükség... hogy a térdig érő havat ne is emlegessem...
Lányka ruhatárát abszolút telepakoltuk idénre, sőt jövő őszre is vettünk egy pár darabot, mert akadt néhány méretenfelüli potompénzért a szegedi Corában (bocs: Auchan), amit merő pazarlás lett volna ott hagyni.
Apa szekrényét is átpakoltam ma, nyugtáztam, miből kell és mit felesleges venni. A tavalyi télicipőjét egyszer sem vette fel (na, ezért jó, ha az ember kocsival jár mindenhova: két évig is vadiúj a nagy hóban is a bakancs).
A hétre beterveztük, hogy végre elhozzuk a maradék erkélyajtónkat... jaj, hogy mennyi fény lesz a nappalinkban! Majd télen is oda járok napfürdőzni...
Még egy utolsó kamra-festés van hátra, aztán jól behordom oda is a nagybevásárolt hidegrevalót.
Egyébként a frissen készített költségvetésem nagyon szépen mutatja, mire költöttük a legtöbbet idén nyáron: ásványvízre és hűtött innivalóra (ennek a beszerzési helye igen változatos az útbaeső kisboltoktól a benzinkutakig...). Nagyon durva, mibe kerül a hőség. Legalább annyiba, mint a téli zimankó.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése