 |
| Lánykám főz: sóból és ragasztóból, némi vízzel |
 |
| hatalmas diófa árnyékában hűsölhetünk |
 |
| az OBIban kaptuk ajándékba - akkor még csak gyökerük volt...szeretnek itt:) |
 |
| az állítólag baromi gyorsan növő lila akác: három év alatt lett ekkora |
 |
| aprócska 'illatkert': tűzesővel és levendulával |
 |
| még mindig főz.... |
 |
| na, ő a kedvenc: mamától szereztem |
 |
| Lányka locsolója a liliomok tövében, némi gazzal társítva... |
 |
| kicsit sárga, de úgy neki estünk...és olyan jól esett.... |
 |
| még mindig.... a cipőméretező gőzöm nincs, mihez kellhet.... de ő biztos tudja... |
 |
| hűséges társ: ha kint vagyunk, egy lépésnyire sem tágít |
 |
| és a sátorváros: a mentés sikeres volt, túlélte az árvízet |
Apró kezek ügyködése egy tekintélyes kutya felügyelete mellett. Tévedsz, az nem a Világvége, hanem az Éden.
VálaszTörlésNagyon szeretem a blogodat, de megkockaztatom, hogy ez a legszebb bejegyzesed - legalabbis szamomra a legkedvesebb. Csupa gyonyoruseg vesz korbe benneteket, es a lanykad egy tundermano! (A cipomeretezo meg nagyon kell bele, az adja meg az aromajat!:)
VálaszTörlés