2012. május 28., hétfő

Éppen azon gondolkotam, milyen mókás, hogy világi emberek romantikus vidékies otthonra vágynak. A sürgő-forgó nagyvárosok tömbjeinek közepén falusias lakhelyet teremtenek, hokedlivel, csipkefüggönnyel, pöttyös kancsóval meg tulipánnal, én, mint lassan őshonos világvégi pedig igyekszem modern, kényelmes, olykor már-már absztrakt otthonná varázsolni ezt a talpalatnyi saját tulajdont. Belül abszolút mai, kívül meg olyan mint ahol soktíz éve megállt az idő. Fekete kovácsolt vas kapuval, fehét kerítéssel, hatalmas cseresznyefával, idegent megugató kutyákkal, félig álmosan szemcsukogató feketemacskákkal a tetőn.... 

2 megjegyzés:

  1. Képeket is kérünk, egyébként hogyan fogunk odatalálni? A sok kovácsoltvas kerítés között?

    VálaszTörlés
  2. Dóri, mondtam már, hogy nagyon szeretlek?! :)

    VálaszTörlés