2012. február 28., kedd

igen, vannak...

Vannak napok, amikor baromira elegem van az egészből.

Amikor nem érdekel, amikor nem akar úgy sikerülni, amikor csak púp a hátamra.

Vannak napok, amikor sutba vágnám az egészet, mondván, minek foglalkozzak én még ezzel is.

Vannak napok – na, ebből elég sok van – amikor azon gondolkodom, mi a francért is tanultam ennyit.... (És a férfi is ezzel szokott cukkolni, tudja, hogy ráharapok....)

Vannak napok, amikor, ha újrakezdhetném, máshogy kezdeném. Távol az egész hóbelebanctól.

Vannak napok. Igen, nálam is. Szerencsére ritkán. És szerencsére vannak napok, amikor végeredmény egészen biztossá tesz abban, hogy tudjam, jól csináltam. Jól döntöttem, és kellenek a vannak napok is.

Mert vannak napok, amikor végre kezünkbe vehetjük az egész értelmét, és mikor gyermek is két kézzel tömi a szájába a szalonnát, amit hetekig a pácban dédelgettem, napokig a füstben kerülgettem, és hosszú – hosszú ideig érlelgettem, lesve minden nap a legkisebb kívánságát is, akkor elfelejtem a vannak napokat.... Ugye értitek?!

5 megjegyzés:

  1. Igen!
    Vannak jó és rossz napok.
    Van mikor a küszködésbe majd belepusztulunk......és vannak mikor a küzdelem eredménye mosolyt csal az arcunkra, melegséggel tölti el a szívünket. Megérte a mindennapi küzdelem.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Így igaz: az eredmény a lényeg! És, hogy tegyünk.

      Törlés
  2. UUUUU, ezt "gyártottad" a nagy decemberi "gyilkolászásból"??? Ez valami gyönyörűség, szinte érzem az illatát ... biztosan nagyon finom :)

    VálaszTörlés
  3. igyekszem nem csak azért megcsinálni vmit, hogy túl legyek rajta, hanem pozitívan hozzá állni....azért mindjárt könnyebb, hogy süt a napocska.... Erika, ha látnád a sonkát....

    VálaszTörlés
  4. Hé, ilyen képet nem ééér! Most mehetek ki a konyhába kaját kutatni a hűtőbe. :o)

    VálaszTörlés