2011. december 1., csütörtök

majdnem lett még egy

Egyre gyakrabban hallani/látni/olvasni arról, hogy nem kell. Hogy kidobják/kötik/éheztetik/verik. A szerencsésebbek megússzák, és jó/jobb helyre kerülnek – talán egyszer majd gazdához. Gyanítom, a kutyaadó bevezetésével még többen kerülnek majd utcára...

A szomszéd faluban jártunk tegnap bevásárolni – fiatal német juhásszal álldogált sok-sok ember a bolt előtt. Összedugták a fejüket, tanakodtak, hogyan kerülhetett oda/kié lehet/mi legyen vele. Nüzsgő, ugra-bugra kutyus volt, játszott volna bárkivel, aki egy picit is figyelt rá – valószínű így került a bolt elé is. Ment az orra – meg a gyerekek – után.

A nagy tanakodás kellős közepén érkeztünk Lánykával – ez a buksi kitárt karokkal futott a kutyához, hogy 'Jaj, Kajla – Kajla'. Micsoda öröm ült az emberek arcára, hogy meglett a gazda. Én meg nem győztem magyarázni, hogy nem a mienk, csak a gyermek fajtaspecifikus. Bukik a német juhászokra. Majdnem ránk tukmálták – de valaki biztos hazavárja. Remélem, megkerült az igazi gazdi is.

Jut eszembe - ha szeretnétek szappankát nyerni, lapozzatok eggyel visszább és fosszatok ki :)

4 megjegyzés:

  1. Mi kutyánk is menhelyi, immár 8.5 éve él velünk:)

    VálaszTörlés
  2. Mi is mindig menhelyről(s.telepről-még leírni is borzalmas...) választunk, szegény jószágok!

    VálaszTörlés
  3. Szia! Pont egy németjuhászos bejegyzésed miatt találtam az oldaladra... Remek stílusban írsz, látszik az újságírói tudás és tapasztalat! :) Nálunk is két befogadott kutya van, az első 2-3 hónapban kellett odafigyelni az összeszoktatásukra, de egy percre se bántam meg. A rangidős snaucerem kedvenc játszótársai mind németjuhászok, innen a szeretet a fajta iránt. Kíváncsi vagyok a fejleményekre. :))
    Luca

    VálaszTörlés
  4. A másik nekünk is menhelyi - mondjuk, még pici volt, mikor hoztuk, meg gyermek sem volt még a színen. Azért nagyobbat már nem biztos, hogy nyugodt szívvel befogadnék a lányom mellé (mert tisztában vagyok vele, hogy még nem megfelelően bánik az állatokkal, és a két baromi jól nevelt és iszonyat türelmes kutyánknak köszönhetjük, hogy bátran kiengedhetem közéjük játszani), pedig én is nagyon sajnálom őket.
    Luca, Isten hozott! - köszönöm a kedves szavakat, gyere máskor is. Szívesen látunk.

    VálaszTörlés