Régen meséltem már Világvégéről, és noha vastaghavas, hideg, téli időről szeretnék már hírt adni, úgy fest, megint csak a tavaszt kell felemlegetnem. A szívet és lelket melengetőt, a langy szellőset, a madárzajosat. Hát igen, ez a november igencsak megtréfált minket.... Meg a természetet is.
Az almafáink tele vannak virággal – hogy tavasszal mi lesz velük, azt nem tudom, mindenesetre igencsak meglepődtünk, mikor tegnap kimentünk a kertbe. Szegénykéim nagyon eltévedtek...
Lánykát be sem lehet csalogatni az udvarról, lelkesen hordja a télire hozatott tüzelőt az udvar egyik sarkából a másikba. A levágott gallyakkal a kecsókat eteti, és percenkét kiabál, hogy 'anya, nézd...! És kiscica és pipi és kacsáta meg kecséte -mindenkiről hírt ad egyetlen mondatban (a könnyebb érthetőség kedvvért jegyzem meg, hogy ez utóbbi kettő a kacsa meg a kecske lenne – Lányka után szabadon.)
A jóidőt kihasználva (meg a wifit), és persze, hogy lessem a gyermek minden lépését, én is kiköltöztem a géppel az udvarra....
Mindjárt előkerült Rozi meg Gizi, már sorba állnak a répáért. Rozenykát egyébként egyáltalán nem érdekli, hogy mindjárt év vége van, rendületlenül adja a tejet – akkor is, ha pasit már jó régen nem látott.... Gizim egész kis bundát növesztett magának a télre – ez vagy sejt valamit, vagy baromi melege lesz....
A pipik jobban tojnak, mint nyáron, a kacsánk meg akkorára nőtt mióta hozzánk került, hogy a drága férfi nem ismerte meg (látszik, gyakran jár feléjük:))
A kutyáktól sem lehet most szabadulni – Kajlám nagyon boldog, hogy sokat játszunk. Minden egyes botnak örül, amit eldobunk neki.
Én meg csak seprek, seprek és seprek. De már csak ennyi levél van – az egyiken....
Meg ennyi a másikon....
Jó egy ilyen időjós-kecske a háznál. Szép őszi napsütés van felétek is. Semmi hóvárást ne halljak! Majd karácsonyra.
VálaszTörlés:o) Nekem szerencsém volt, idén hirtelen fagyott egyet és a diófák meg a többi egyszerre ledobta a leveleit. :o)
VálaszTörlésJó munkát, szép időt!