2011. október 23., vasárnap

szóval megkaptam...

         Az anyaság a lehető legjobb dolog, ami valaha is történt velem. Ezt az aprócska kislányt nevelgetni – terelgetni – szeretgetni... Figyelni, ahogy napról – napra okosodik, ügyesedik, cseperedik. Egyszerűen imádom. Nemcsak Lánykát, hanem az érzést, a tudatot, hogy ő van nekem, nekünk. Hogy valami nagyon jót sikerült összehoznunk az apukájával. Gondoltam én. Meg még gondolom most is.

Nem vagyunk milliomosok, de ahol tudunk, segítünk. Persze, nem kürtöljük világgá, hogy ezt meg ezt nekünk köszönhetitek a faluban. Akinek tudnia kell, az tudja.

Így vagyok én az egyik helyi családdal. A nagyobbik lányuk talán két évvel idősebb Lánykánál, a kisebbikk jóval fiatalabb. A kinőtt ruhákat, felesleges pelenkákat (na, jó...látott már valaki olyat, hogy felesleges pelenka?!), tisztálkodószereket, fejlesztő játékokat mindig nekik adjuk. Nem közvetlenül. A védőnő viszi el őket. Én nem szeretném, hogy tudják, kitől jön. Nem kell, hogy hálásak legyenek. Nem azért csinálom. Nem kell engem lájkolni (csak hogy trendi legyek). Ha valaki szeret, viszont szeretem. Ha szívesen időzik nálam, hát szívesen látom. De itt semmi nem kötelező.

Szóval, összefutottunk. Végighallgattam, hogy tervezik a harmadik babát.... És, hogy ez a Lányka milyen szótlan, meg szégyenlős?!....ő nem is érti..... Gondoltam, hát ja.... Én sem örülnék neki, ha vadidegen emberek folyton csesztetnének, hogy 'jaj, milyen szép kislány, mutasd a szemedet!, megmondod a neved?!, jaj, mekkorát nőtt!, jaj, de szép kiskutyád van, hogy hívják?' - és közben muszáj simogatni is... Lányka meg belémbújik, amennyire csak lehet, én meg kedvesen próbálom mondani, hogy ugyan hagyják már békén...

Nem, nem egy barátkozós típus. De miért is lenne? Tán kötelező haverkodni az egész világgal?! Ha nem bújnak az arcába, nem fogdossák össze, nem abajgatják hosszú percekig, remekül fel tud oldódni. Beszélget, megmutatja a játékait, még a nevét is megmondja. Csak nem kell állandóan csesztetni.... Majd, ha óvodába megy, változik... De persze ezek a vidéki mamák nem értik....

Szóval megkaptam, hogy szar anya vagyok. Mert bezzeg az ő lánya beszélget a boltos nénivel (meg bárkivel, aki a húsz forintját kipótolná egy csoki erejéig). Mert ő, amíg terhes volt, ingyen ehetett a menzán, mert a gyereknek az óvodáját most is a hivatal fizeti, mert annyi mindent kapnak mindig ajándékba. A gyermek meg koszos, a ruha is csak addig volt tiszta, amíg megkapták. Mert se mosógép, se meleg víz. És már folyik az orruk, mert az ablakon befúj a szél. És hitelre vásárolnak. És még jövőhónapban sem tudják mind rendezni. És egész nap az utcát róják, mert otthon sincs melegebb.... Szóval én vagyok a szar anya.... Nekik meg jöhet a harmadik is.... 

5 megjegyzés:

  1. És erre várják a 3.-kat???? Ez már több mint "sz@ranyaság", ez már felelőtlenség... Nos az ilyen gondolkodású emberek véleménye számomra nem mérvadó.. Szerintem olyan messze vagy a "sz@ranyaságtól" mint a véleményt osztogató a meggondolt, felelőségteljes szülőtől.
    Viszont tényleg tünemény a lányod:)

    VálaszTörlés
  2. Hihetetlen, milyen felelőtlen emberek vannak! Még jó, hogy gyerekpszichológusnak kiváló...
    És dehogy vagy rossz anya!!

    VálaszTörlés
  3. Erre mondom én, hogy nagy az Isten állatkertje. Szomorú, hogy az igazi szaranyáknak nincs aki megmondja az igazat. Nincs egy bátor védőnő aki rávilágít a lényegre? költői kérdés volt. Ámbár velem is történt a héten olyan dolog, amiismét felnyitotta a szememet, hogy nem érdemes segíteni senkin, mert nincs benne köszönet. Még mindég rágódok a dolog posztolásán, de nektek elmondom, hogy úgy lesz leírva, hogy egy ismerősömmel történt az eset. Gyanítom a faluban megtanulták a nevem... Andicsek

    VálaszTörlés
  4. Védőnő, Pest megye, kis falu:
    Hálás egy helyzet, hálás szülőkkel, hisz mindenki jól működik.
    Ha ez film lenne, itt egy zizegéssel elhúznám a képet, és rávilágítanék a szomorú valóságra.
    Romatelep: tetvek mindenhol. Viszi a védőnő a tetűirtót, de csesznek használni.
    Ha a gyerekvédelmis lekeni őket, akkor is olyan mocsokban élnek,hogy felesleges, mert ott a tetű mindenütt. Van olyan kicsi, akivel foglalkozni kéne, mert egy éves múlt és még állni sem tud. Leszarja a 17 éves anyja. Ezeket a védőnő mesélte. Mi hál isten messze lakunk ettől.
    De engem megtaláltak, hogy van e kinőtt ruhám a gyerekről.
    Elvittek 4 zsákot, azóta lett még, de nem jönnek érte, mert dolgoznak. Ja. Egész nap a faluban járnak ismerőstől ismerősig.
    Én meg nem tartogatom, megy a teszkós konténerbe.
    Amúgy sem jó ilyenekkel kapcsolatot tartani, semmifélét.
    Inkább tartsanak beképzeltnek, de le sem állok beszélgetni, mert félek,hogy bekebelez a sötétség :))

    VálaszTörlés