Mikor még sokat dolgoztunk, egész nap rohangáltunk, és csak este estünk haza, bizony jól esett valami nagyon gyors, nagyon egyszerű, laktató és meleg. Ez egy olyan igazi téli leves. Második nem kell mellé, kizárt, hogy valakinek még férne utána a gyomrába...
Szóval a dolog azzal kezdődik, hogy tizenöt deka húsos szalonnát felkockázunk, kisütjük a zsírját, majd szűrőkanállal kiszedjük az edényből. A visszamaradt zsiradékon megfonnyasztunk egy közepes fej hagymát, húsz deka gombát (minél többféle, annál jobb – nálunk mindig megy bele némi szárított vargánya is). Fűszerezzük, megszórjuk pirospaprikával, majd felengedjük vízzel.
Ha felforrt, visszatesszük a szalonnát, jön bele tizenöt deka karikára vágott nagyon vékony füstölt kolbász (jó keményet válasszunk, ne főjön szét a levesben). Néhány perc forrás után jöhet bele a habarás (nálunk egy nagy doboz tejfölből), és ezzel egy időben a hússal töltött levestészta. Minél kisebbet válasszunk, mert a levesben így is nagyon megnő, főleg, ha marad belőle, és van ideje megszívni magát....
Egyébként nagyon jó. Persze, csak ritkán, mert azért elég bőséges... Ennél jobban már csak a honfoglaló levest szeretem, (ó, a Palacsintavár Egerben! Annyira de annyira jól készítik...) de arról majd máskor...
Hűha! Ez tényleg nagyon finom lehet és laktató is!:) Nem lehetne a legközelebbi főzéskor kóstolót teleportálni? :))
VálaszTörlésJó kis laktató étel!
VálaszTörlésBizony... én azért szeretem, mert nem zsíros, hanem tényleg ízletes...Éva, legközelebb majd gondolok rád is, biztosan jut egy tányérral :)
VálaszTörlésJól néz ki, mentettem!:))
VálaszTörlésA szappanok csodásak, nagyon köszönöm!:))