Megvallom – noha a kötéshez egyelőre nem sok közöm van, na, majd ha végre befestem a fonalamat, lesz – szívesen ellátogattam volna a párom által kötekedő-találkozónak titulált női összejövetelre. (férfiértelmezés....) Az újdonsült allergiám azonban nem várt méreteket öltött, így pedig nem sok kedvem volt – leendő – ismerősök előtt mutatkozni... hm.... hát igen, a női logika. Ellenben, akkor már a Peugeot-találkozóra sem megyünk alapon, a strandra vettük az irányt. A gyermek nagy örömére.
Persze leginkább a fedett részébe, mert újabb hólyagokat beszerezni – ezúttal a napsütéstől – nem igazán szándékoztam. Szerencsére Gyomaendrődön bent is tudunk válogatni a medencék között – gyermek meg is tette cirka kétpercenként – és ráadásul helyünk is akadt bőven. Nem, nem a már emlegetett gyönyörű bőrömnek köszönhetően, és még csak nem is a bedagadt, felemás szemem miatt. Egyébként elsőkörben vártam, hogy majd kiparancsolnak a vízből, mondván, 'márpedig fertőzőbetegek indíts!' - mert hát van egy pár ember, akinek magyarázhatod, hogy ez minden, csak nem fertőző... Mindössze egy – két pöttömke akadt, aki alaposabban megbámult, de ők sem mertek rákérdezni, hogy 'és a néni miért néz így ki?!' Szóval zavartalanul pancsolhattunk, ugrálhattunk a vízbe a partról, locsolhattuk a kis kannánkból a vizet a homokozóformákba – megjegyzem ez utóbbiak nagyon tetszettek a többi aprónépnek is, rendre hozzánk jártak kölcsönvenni ezt – azt. Lányka ugyan nem kérte vissza őket, de annyira csúnyán nézett, hogy az anyukák jobbnak látták önként visszaküldeni az elefántot, a halacskát meg a dinoszauruszokat. Na igen, majd, ha óvodás lesz, változik...
Szóval két nap hűsölés után ma szabályosan rosszul esett visszaállni a tűzhely mögé. Még most is csak pihegek... Meg ábrándozom róla, hogy megint vízbedugom a lábam...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése