2011. július 16., szombat

a sajt - ha paneer

       Sokan nem rajonganak ezért az indiai sajtféleségért, de én bizony nagyon szeretem. Egész egyszerűen azért, mert 1. nem kell hozzá semmiféle oltó meg bíbelődés, tíz perc alatt kész, egy óra múlva fogyasztható. 2. ezerféleképp felhasználható – attól függően, hogy mennyit hagyjuk érni. 3. mondjon bárki, bármit – nagyon finom. Nem csak szerintem – Lányka is oda van érte.

Adott volt öt liter tej, amiből a világ minden kincséért sem volt kedvem sem joghurtot, sem túrót, de még csak a szó hagyományos értemében vett sajtot sem csinálni. Villámgyors agyfuttatást követően feltettem hát forrni, nem kell vele különösebben foglalkozni, mehet nagylángon. Néha belekavartam, de olyan frankó edényeket sikerült (jó)múltkor szerezni a Corában kilós vásár címen, hogy soha nem ég bele semmi. Még csak nem is tapad, úgyhogy ilyesmin már nem szoktam aggódni.

Mikor felhabzott, került bele annyi kanál só, ahány liter tejjel dolgom akadt, szóval szám szerint öt. Két perc forralás – itt azért megjegyezném, érdemes nem színig tölteni az edényünket, mert a forralgatáshoz azért kell a hely. Ekkor jön bele a literenkénti 3cl 10%-os ecet. Nem kel megijedni, nem lesz ecetízű – ellenben kicsapja a tejet, és gyönyörű fehér gumók jelentkeznek hamarosan. Addig kel forralni, amíg a fehér gumók mellett a savó szép áttetsző nem lesz – nagyjából két – három perc az egész.

Ekkor jön az én voile függönyöm – de kinek mi – beleöntöm az egészet, az anyagot a végén összefogom és fellógatom csepegni. Ne felejtsünk el jó nagy edényt tenni alá, hogy felfogjuk a savót,mert abból bizony rengeteg lesz.

Ha kicsit hűlt, lehet kézzel nyomkodva rásegíteni a savócsöpögésre, közben szép kerek gombóccá tudjuk formázni a sajtunkat. És itt jön a lehetőségek sokasága: frissen fogyasztva mozzarella ízű és állagú. (abszolút használható helyette, én nem éreztem különbséget) Egy nap állás után (simán hűtőben, préselés nélkül) reszelhető, ízre nagyon finom, állagra mondjuk egy másodosztályú trappista. De, ha rögtön csöpögtetés után préseljük (mondjuk egy tésztaszűrőben tányér és egy nagy palack ásványvíz alatt), mintegy hat óra alatt kemény sajtot kapunk, amit alaposan átkenegethetünk sóval. Ekkor leadja a maradék savót is, egy afféle házikolbász mellé falatozható sajtot kapunk.

Kinek – hogy ízlik. Én most a mozzarellára szavaztam, meg maradt belőle Lányka mai spagettijére is bőven. 'Nyam – nyam', csak, hogy szó szerint idézzem. Ja, a lényeget nem mondtam: öt liter tejből mintegy 60 deka sajt lett. Persze akkuk lemerülve.... legközelebb fotózom is..

1 megjegyzés:

  1. Ilyet én is csináltam, csak citrommal. Beízesítettem bazsalikommal, a család meg pillanatok alatt befalta, mint mozzarellát.

    VálaszTörlés