Csak Csajok

            Két kezemen meg tudom számolni, hány napot töltöttem kettesben Lánykával mióta megszületett. Rögtön az elején egy napig az enyém volt, de apa közölte, hogy nem jól van ez így. Merthogy ő annyi mindenből kimarad. Így aztán kialakítottunk neki egy kis irodát itthon, ahonnan bármikor kidughatja közénk az orrát, ha épp ráérősebb napja van, és hát – ha nagyon akar – Lányka is be tud menni hozzá bármikor. Megjegyzem, ma már egyetlen kilincs sem akadály neki....

Szóval mi bizony mindig együtt vagyunk – elérhető közelben anya is, apa is. Mostanra a partnerek is megszokták, hogy Világvégére kell jönni, ha azonnalderögtön akarnak valamit, szerintem nem is nagyon bánják, hogy elszakadnak egy picit a panelrengetegből. (Lassan parkolót kell építtetnünk, mert sokszor nálunk a legmagasabb az egy háztartásra jutó kocsik száma közel - távol.) Akad azonban egy – két munka, amit nem lehet sem hazahozni, sem minket odavinni, így aztán néha magunkra maradunk a gyermekkel. Így volt ez az elmúlt két napban is.

Igazi csajos napjaink voltak: csupa olyat csináltunk, amit apa nem szeret – mi meg annál inkább... Csatangoltunk egy nagyot Városban, bejártuk a plázát, pizzát ettünk (helyben és nem elvitelre), üvegliftben utaztunk, mozgólépcsőztünk, körbementünk legalább tízszer a forgóajtóban (ááá, nem néztek hülyének..),  televásároltuk a kocsit (pedig jó nagy dög – na jó, a fele ásványvíz volt), beültünk egy elmós kisautóba is ringattuk a seggecskénket vagy öt percig (igazából csak a Lányka seggecskéjét, mert az enyém már nem -ecske, és igencsak kilógott volna belőle), és persze kipucoltuk az egész házat a pincétől a padlásig. A garázs már nem fért bele a programba, de azt talán akkor is meg tudjuk csinálni, ha apa itthon van.

Varrtunk Lánykának kispárnákat (még mindig a már emlegetett virágos anyag), meg előkészültünk egy Tildás tacskóhoz is. Megjegyzem ez a lány nagyon belejött a varratásba, mert minden nap magyarázza, hogy mostmáraztán hozzam a varrósdobozt... És mindig pontosan tudja azt is, hogy mit akar éppen magának (tuti főnök lesz belőle is).

Tegnap délben már aztán nagyon hiányzott a kis csapat harmadik tagja, alig bírtuk kivárni, hogy hazajöjjön. Készültünk is neki jó sok meglepivel, hogy megint sokáig ne menjen sehova...

És milyen jó most megint hármasban... A gyerkőcöt le sem lehet vakarni az apjáról, bár úgy látom, ez utóbbi sem bánja különösebben...