2011. június 12., vasárnap

...................

        Egyre inkább kacérkodom egy varrógép vásárlásának gondolatával. Beleszerettem a Tildás figurákba, megjegyzem a nyuszi nagyon jó szolgálatot tesz: azóta olyan szépen alszik reggel hétig egyhuzamban Lányka, hogy öröm nézni. Szóval ki is választottam neki egy békát (olyan igazi, nagy, magad mellé ágyba dugós párnát), sőt az ikeás takaróval is szemezgetek, hogy mennyire passzolna hozzá az anyaga...Csak hát mondjuk sajnálom feláldozni szegényt. Mindenesetre alszom még rá párat, hiszen az ember nem dobál ki csak úgy tízezreket az ablakon.

A párom nem nagyon rajong az ilyesmiért – szerinte feleslegesen dolgozok, ahelyett, hogy pihennék, és megvennénk készen, amire szükségünk van. De én szabadidőmben szívesen hasznosítom újra a már felesleges dolgainkat.

Az előző lakó jó sok mindent hagyott itt maga után – nem volt kedve magával vinni őket Győrbe. Na ja, mi meg rakosgatjuk őket a raktárban... Azonban a sok szemét között akad egy – két kincs is. Volt egy piros plüss ülőgarnitúrájuk, ami formára most épp megint divat, egyébként nagyon kényelmes is, csak hát ugye ezer éves és még látszik is rajta. Ő nem akarta áthuzatni, inkább hetekig keresgélt a neten, míg talált egy neki tetsző hárompluszkettest (igen, tényleg szép is), meg hetekig vártunk utána, mire legyártották...

Mindenesetere a lábtartó puffot ma visszacsempésztem a gyerekszobába – mert nagy, nem borulós fajta, és Lányka remekül tud rajta ücsörögni rajzolás közben. Persze csak titokban, fű alatt, mert az ilyen nagy bűnnek számít nálunk: szemetet nem hordunk vissza. Ugyanolyan huzatot kapott, mint a raffroló az ablakán, helyes kis virágos, igazi csajos. Szemlátomást (és hallhatóan) örült neki.

Rajtakaptam azonban a gyermeket, amint a kiselejtezett piros fotelben üldögél a raktárban, a kutya feküdt előtte (hol is lenne máshol...) és magyarázott neki főleg cicákról és pipikről – nálunk azok a legfontosabb témák.

Szóval neki is tetszik a fotel. Elhatároztam, hogy azt is visszacsempészem. Csak előbb azt is át kell húznom, hogy legyen nyomós okom rá. Aztán, ha jól tálalom, talán maradhat...

3 megjegyzés:

  1. Van Tildás könyved? nekem van egy, megnézzem melyik? Andi

    VálaszTörlés
  2. De ügyes vagy!
    A varrógépért ne sajnáld a pénzt, visszahozza az árát, és már 20 ezer körül is vannak jók.
    Én 8 éve kaptam szülinapomra, azóta is szeretem, épp ma használtam. Ha kézzel kellett volna megvarrnom a kanapéra az üléshuzatot, azt hiszem megőszültem volna.
    A párod gondolkodásmódja teljesen megegyezik az enyémével:))

    VálaszTörlés
  3. Andi, nincs Tildás könyvem, a neten keresgéltem szabásmintákat. Ha beszkennelsz egy - két vmi aranyos dogot, azt nagyon megköszönöm.
    Patrícia, lehet kor függvénye a gondolkodásmód? a tied mennyi? midenesetre néha jókat mosolygok rajta...

    VálaszTörlés