2011. április 5., kedd

hát így megy ez nálam...

           Tavaly nyáron kaptam egy gyönyörű konyhabútort a páromtól – felszerelve minden jóval – de annyira szét kellett volna verni a jelenlegi konyhát, hogy passzoljon bele, hogy idő és kedv hiányában halogattuk a dolgot, arról nem is beszélve, hogy elég költséges mulatságnak ígérkezett. Na, de majd most.

Harci feladatként rám osztotta Ő, hogy válasszam ki a csempét, a padlólapot, a munkalapot, meg a többit. Amilyet szeretnék. Ezen felbátorodva el is látogattunk a két nagy konkurenshez körülnézni – inkább kevesebb mint több sikerrel. Végül nem távoztam üres kézzel: az OBIban páfránycsemetéket, a Praktikerben vitorlavirágokat vettem – szép kaspókkal, amik mennek majd az új bútorhoz. Ezek a kis cserepek fognak engem egyszer a csődbe vinni, de nagyon szeretem őket: a kávéscsészéktől a kaspókig, a bögréktől a csuprokig. Szóval sikerült a munka könnyebbik végét megfognom: cserepeim vannak, a többi még várat magára...




2 megjegyzés: