2011. március 3., csütörtök

Elmo és a tavasz

         Tizenkettő. Ennyi a rekordja. Egymás után, együltében. Tizenkétszer tizenegy perc. Szinte pislogás nélkül. És nem unja meg. Minden nap nézi. Újra és újra....

Húgommal gyerekként mindig a szombat és vasárnap délelőttöket vártuk, akkor voltak a mesék. Szombaton mindenféle kis sorozat, vasárnap jöttek a Disney-filmek. Csak ilyenkor néztünk mesét – megjegyzem, ha akartunk se tudtunk volna máskor, merthogy nem volt. Nem hogy mesecsatorna, de még mese is talán csak a királyi tévén este hét körül.

Ilyenkor aztán kiéltük magunkat – persze, csak ha nem volt foci. A foci az foci. Az szent. Nagypapámnál ilyenkor nem volt apelláta. Foci volt. Sussz-passz. Rosszabb volt mint egy gyerek, soha nem engedett az igazából. Mi annyira azért nem vettük zokon a dolgot. Nyakunkba vettük az udvart, ha meg netalántán többen voltunk együtt, mi unokák, akkor meg az egész falut. Csatároztunk a kiserdőben, ibolyát szedtünk a vasút mellett, vagy bekukkantottunk Béla bácsiékhoz megnézni a bocikat. Dédiék szomszédjában laktak, és nagyon de nagyon édes bocik voltak náluk mindig.

Lánykát el sem lehet rángatni az internet elől, ha rátalál az Elmo és a tavaszra. Ha mégis megpróbálom, nagy balhé kerekedik. Csak remélni tudom, hogy egyszer majd ráun. És nem lesz helyette másik kedvenc rész. És azt is nagyon remélem, hogy neki is lehet még kalandos, csavargós, nevetésekkel és barátokkal teli gyerekkora a mai világban, anélkül, hogy halálra izgulnám magam, hogy mi lehet a gyerekkel.....

3 megjegyzés:

  1. Szia! Ma találtam a blogodra, a címe keltette fel a kíváncsiságomat, nagyon jó! Végig olvastam, nagyon-nagyon tetszik, ezentúl várni fogom a következő bejegyzésedet!

    VálaszTörlés
  2. Sajnos én nem vagyok az ismerősöd, még. Megérintettek a szavaid, sőt magukkal ragadtak.Szeretném tudni a dolgaidat, szeretnélek támogatni ott a világ végén.Szeretnélek megismerni.

    VálaszTörlés
  3. Limara, örülök, hogy tetszik - én már régóta olvaslak téged, mindig várom, mi készül a konyhádban....
    Medora, köszönöm neked is a pozitív visszajelzést, sokat jelent nekem...
    Örülök, hogy rám találtatok, szívesen látlak titeket máskor is.......Itt világvégén minden kedves szó nagyon jól tud esni - még, ha virtuálisan jön is:)

    VálaszTörlés